2015. november 23., hétfő

Fésűs Éva - A lényeg

Fésűs Éva: A lényeg

A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban

tündöklőn ott sugárzik.

2015. november 18., szerda

Laren Dorr - Lennék

Laren Dorr: Lennék
Lennék Napod, ha nappal lenne,
fényessé tenném hajnalod,
bíborral festeném este a felhőt,
hogy gyönyörködj, ha akarod.
Felhő lennék, ha őszidő lenne,
langy esőt sírnék, mert messze vagy,
aztán esőcsepp lennék, rád esnék,
s gördülve csókolnám arcodat.
Köd lennék, ha hűvös lenne,
fehér, vidám, mi nem ragad,
ködkarjaimmal ölelném tested
s megnyitnám előtted utadat.
Hópihe lennék, ha tél hava lenne,
mit egyetlen céllal repít a szél,
elolvadni gyönge kezedben,
s míg elmúlnék, érezném: enyém e kéz.
Szél lennék, ha új tavasz lenne,
elfújnám messze a tél hidegét,
hajadba bújnék tincseiddel játszva,
míg nevetve mondanád: most már elég.
S mi lennék, ha itt lennél velem?
Mindenség lennék, hol nincsenek napok,
égbolt lennék éjfekete éggel,
hol nem ragyog más, csak a Te csillagod!

2015. november 3., kedd

Emily Dickinson - Nem várhattam be a Halált

Emily Dickinson: Nem várhattam be a Halált

Nem várhattam be a Halált,
Bevárt hát szépen Ő,
Ketten voltunk csak kocsiján
S a méretlen Idő.
Kocogtunk csak — ráért, s mivel
Oly nyájas volt velem,
Feladtam mind, mi rég kötött:
Kényelmem s gondjaim.
Iskolát hagytunk el – szünetben
Kölykök birkóztak ott –,
Ránk bámuló búzamezőt,
Majd a nyugvó napot.
Vagy – Ő haladt tovább?
A harmat hullt, borzongva hűlt,
Ökörnyál volt a köntösöm,
A sálam könnyű tüll.
Megálltunk egy háznál: talaj-
Dudornak vélhető
Volt, a párkánya föld alatt
S csak sejlett a tető.
Hány százada már! ám a nap
Hosszabbnak tűnt, melyen
Láttam: az Öröklét felé
Fut a fogat velem.