Kerekes László: Naptolvaj
Egy tollvonás kiszántja
Mélyéről a százéves bánatot
Egy pillantás kitárja
Sarkig a szívbeszorult ablakot
Mélyéről a százéves bánatot
Egy pillantás kitárja
Sarkig a szívbeszorult ablakot
Csak emeld arcod
Az öledbe hulló
Végtelen felé
Az öledbe hulló
Végtelen felé
Csak lásd a távolt,
A lelkedbe búvó
Jeltelen zenét
A lelkedbe búvó
Jeltelen zenét
Te az életed hordod:
Hamvából is – az elszökött Napot
S tenger kékjévé oldod
A szürkévé gyávult pillanatot.
Hamvából is – az elszökött Napot
S tenger kékjévé oldod
A szürkévé gyávult pillanatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése