Papp Ádám: Útravaló
Anyám mondta régen;
- Kemény idők járnak,
ne engedj utat a szomorúságnak.
Nézd, ott kint a Fák, ahogyan állnak,
légy olyan, akinek senki se árthat.
Apám mondta régen;
- Magányos az Éjjel,
tudom, jól bánnál az egyedüliséggel,
de találd meg azt az egyet, ki Élettel
tölti meg szíved az igaz öleléssel.
Anyám mondta régen;
- Csakis, de csakis előre nézz,
s tudd, hogy mindig veled van egy kéz,
amely megóv, bárhová is mész.
Így kerek mindig. Teljes egész.
Apám mondta régen;
- Élj úgy, ahogyan tényleg érdemes,
s majd emelt fővel érj el a végéhez,
ahol meglásd, minden eggyé lesz,
ott pedig mosollyal tovább mehetsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése